A Kert, Ami A Kockakockabol Nott Ki

Sosem felejtem el azt a napot, amikor eloszor nyitottam meg a nowastehome oldalt. Hetvege volt, az eső kopogott az ablakon, es en a kanapen ulve azon gondolkodtam, hogy mivel toltsem el azt a par orat, mire a gyerekek hazajonnek a nagymamatol. Nem voltam nagy jatekos tipus, soha nem is voltam kaszinoban, de valahogy megtetszett a gondolat, hogy kiprobaljam. Az elso par percben csak nezegettem a feluletet, olvasgattam a szabalyokat, probaltam megerteni, mi hogyan mukodik. Aztan beprobalkoztam par kisebb tetrel, es persze ahogy az lenni szokott, az elejen nem jott semmi. Par ezer forint ment el, es en mar majdnem feladtam az egeszet. De valamiert ugy ereztem, hogy meg kell probalnom komolyabban is. Elkezdtem strategiakat keresni, videokat nezni, foorumokat olvasni. Nem akartam a szerencsere hagyatkozni, inkabb erteni akartam, mit miert teszek. Par honap alatt kialakult egy sajat rendszerem, amit aztan szepen lassan finomitgattam. Es egyszer csak elkezdett mukodni. Nem hiresedtem el, nem nyertem milliokat egy csapasra, de szep lassan, apro lepesekkel kezdtem anyagilag fuggetlenne valni. Eloszor csak a rezsiszamlak lettek konnyebbek, aztan mar a hetvegi programokra is futotta. A gyerekeknek megvehettem azt a biciklit, amit olyan regen kerték, es a feleseget is megleptem egy utazassal, amire evek ota vagytunk.Aztan egy reggel, ahogy a kavemat szurcsolve neztem ki az ablakon, raebredtem valamire. Az udvar tele volt gazol, a regi viragagyasok mar reg elhaltak, es a helyukon csak beton meg gaz maradt. Ekkor hataroztam el, hogy valami mast is kezdek a pénzzel, nem csak elkolteni. Kertet akartam. Egy igazi, elo, zold kertet, ami nem csak szep, hanem hasznos is. Es ahogy elkezdtem utananezni, hogyan lehet fenntarthato modon kertet csinalni, rajottem, hogy mennyi mindent lehet ujrahasznositani, amit masok kidobnak.Az elsö dolog a komposztalas volt. Eleinte a feleseget is nevettette, ahogy a konyhai hulladekot gyujtogettem egy regi muanyag dobozba az udvar hatso reszen. De aztan ahogy telt az ido, es latta, hogy milyen szep novenyek nonek ki belole, mar ö is segitett. Nem hasznalok muanyag zacsikat, a piacon mindig sajat szovetkevel megyek, es a magokat regi tojasos dobozokban csiraztatom az ablakparkanyban. A papirpoharak is tokeletesen megfelelnek erre a celra, csak ki kell lyukasztani az aljukat, hogy a viz elvezessen. A szomszedok eloszor furcsan neztek ram, aztan par honap mulva mar ok is kerdezgettek, hogyan csinalom.A viz nelkuli öntözes volt a legnagyobb kihivas. Nyaron negyven fokban a novenyek egyszeruen nem birjak, ha csak locsolom oket. Ezert vettem egy nagy esogyujto tartalyt, amit a haz melle erositettem, es abbol locsolok. De a legjobb otletem az volt, hogy regi muanyag uvegbol csinaltam öntözöpalackot. Egyszeruen kilyukasztottam az aljat, es a nyakaval lefele a foldbe dugtam a paradicsomok melle. A viz lassan szivarog ki, es pontosan oda megy, ahova kell, a gyokerekhez. Nem folyik el, nem parolog el, es nem kell minden nap locsolni. A gyerekek eloszor azt hittek, valami tudomanyos kiserletet csinalok, aztan amikor lattak, hogy a paradicsomok ketszer akkorak lesznek, mint a szomszede, ok is elkezdtek segiteni.Most mar ott tartok, hogy a kert nem csak hobbi, hanem eletforma. Reggelente kimegyek, megorom a komposztot, megnezem, hogy a palackokban van-e eleg viz, es elgyonyorkodom a sajat termett zoldsegekben. A penz, amit az online jatekokkal kerestem, nem csak anyagi fuggetlenseget adott, hanem lehetoseget arra, hogy valami igazit alkossak. Es ha valaki azt kerdezi, hogyan kezdodott az egesz, mindig elmosolyodom, es azt mondom: egy eso napon, egy kanapen ulve, egy kattintassal. Aztan meg hozzateszem, hogy a kertben minden ujrahasznositva van, meg a viz is, amit az egbolt ad. Semmi nem megy karba, semmi nem veszik el. Ez pedig pont olyan, mint az elet: ha figyelmesen bansz vele, mindig visszaad valamit.